A projekt előzményei:
A GÖDÖLYE Szociális Szövetkezet
(továbbiakban Szövetkezet) és a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium (továbbiakban
Göllner Gimnázium) közös együttműködéseként létrejött projekt 2015. május
26-29. között valósult meg. A tervezési fázisban és az előkészületek során a
két szervezet megfogalmazta közös céljaikat. A Göllner Gimnázium 2013.
szeptember 1-jén nyitotta meg a kapuit. Az iskolaindítás szervezésekor – az azt
megelőző 2 év során - már felmerültek olyan új tantárgyak bevezetésének
lehetőségei, mint pl. Gazdasági ismeretek, Háztartástan, amelyek a hagyományos
tanterv mellett és azt kiegészítve hozzájárulnak a középiskolás korosztály
életkori igényéhez, hogy ne csak elméleti tantárgyakat tanuljanak. A
középiskolai tantervek nem tartalmazzák a hétköznapi háztartásvezetéssel és a
kertészkedéssel kapcsolatos alapkészségek fejlesztését. A Waldorf-iskolák
kerettantervében 6-8. osztályig van kertművelés, a 9. osztályban mezőgazdasági
gyakorlat, de az ezeket támogató szemléletváltásra, elméleti és gyakorlati
beszélgetésekre nem minden iskolában és nem igazán jut idő. Iskolánk szeretett
volna a diákok és a modern kor kihívásaihoz igazodva bevezetni egy háztartástan
epochát, ezt megvalósítani és Jó gyakorlatként továbbadni más iskoláknak,
Waldorf-iskoláknak a programot. A megvalósításban a Szövetkezet tudott
segítséget nyújtani ezzel a pályázati lehetőséggel. A projektet együtt
terveztük meg. A Szövetkezet Nagy Gábor személyében vállalta a pályázat
megírását, szervezési kérdésekben való segítségnyújtást és a gazdasági háttér
biztosítását. Az iskola részéről az együttgondolkodást, az együttműködés
biztosítását, a pedagógiai összefogást és irányítást egy pedagógus, Demkó Marianna
vállalta.
A projekt célja:
A megfogalmazott célok között
szerepelt a Waldorf-tantervben szereplő kertművelés gyakorlatának a folytatása
és tapasztalati úton való továbbvitele, a természettel való kapcsolat tudatos
fejlesztése, a nagyvárosi életben a természet és ember kapcsolatának erősítése,
az iskola környezetének tudatos alakítása a diákok által. Ezen kívül a tanári
munka környezettudatos készségeinek fejlesztése, az újpesti közösségbe való
bekapcsolódás egyik lehetséges módja. Az alkalmilag kipróbálásra kerülő
oktatási program végrehajtása tapasztalati alapot biztosít az iskola számára
egy későbbi időszakban a tanterv szerves részét képező tantárgy bevezetésére.
Céljaink között szerepelt szakcsoportokkal való együttműködés is, mivel a
középiskolás korosztály igényli a minőségi szakmai háttérrel rendelkező
felnőttekkel való találkozást, a velük való beszélgetéseken keresztül történő
tanulást, illetve érdeklődésük, saját kamasz tapasztalataik szerteágazóak,
akárcsak a háztartással kapcsolatos kérdések.
A projekt megvalósítása:
A háztartástan epocha 2015.
május 26-án reggel indult 50 diák, 4 osztálykísérő és 4 szaktanár és 10 külsős
szakértő tanár vagy szakember segítségével. A diákok kíváncsian várták ezt a 4
napot, hiszen ők voltak az elsők az iskolában, akik részt vehettek ezen az új
foglalkozássorozaton.
Az epocha minden reggel egy
közös előadással kezdődött. A plenáris előadások, a film(ek) és a
visszatekintések a médiateremben zajlottak. Az előadások és a tízórai szünet
után idősávokra és csoportokra osztottuk be a tevékenységeket és a diákokat. A
csoportokat a tanárok állították össze, figyelembe véve a pedagógiai és
szociális szempontokat: 8 csoport alakult, egy csoportban 6-7diák dolgozott
együtt. A csoportok forgószínpadszerűen forogtak a tevékenységek között. Naponta 2 csoport mindig a főzéshez volt
beosztva. Az ő feladatuk volt a napi közös ebéd elkészítése, tálalása. A többi
csoport egy nap 2 különböző tevékenységen vesz részt. A munka jellege szerint a
csoportok folytatták a másik csoport által elkezdett tevékenységeket.
A
Waldorf-iskola működésének egyik specifikussága, hogy a különböző projektek
megvalósításáról a tanári kollégium tanárai együtt döntenek, miután
rátekintenek az iskolában zajló tevékenységekre, javaslatokat tesznek, majd
együtt fogadják el. Az előkészítés során
csatlakoztak más tantárgyakat tanító tanárok is a projektcsapathoz, az
osztálykísérők felosztották egymás között a feladatokat: 2 osztálykísérő a
családi költségvetés kiadási és bevételi oldalát vállalta, a másik 2 osztálykísérő
a sütés-főzés, egészséges táplálkozás és tálalás feladatát vállalta el. A
projektvezető segítségével
megkerestük azokat a szervezeteket, szakembereket, akiket külsősként hívtunk be
a projektre. Az epochát számos megbeszélés előzte meg, amelyeken az érintettek
részt vettek együttesen vagy kisebb csoportokban, egyéni egyeztetéseken.
Az első napon történt a csoportok
beosztása. Egy rövid felvezető előadást tartottak az osztálykísérők, majd egy
filmrészletet néztek meg együtt a diákokkal, a Földről nagy távlatokból
indulva, az apróbb részletekig. A cél a téma érzékenyítése volt. A filmrészlet
megtekintése után a saját csoportjukban véleményt cseréltek, beszéltek a
tanulságokról. A plenáris ülések témái a következők voltak:
május 26. Bevezetés, csoportbeosztások, Film – A Földünk; vitaindító anyag -
osztálykísérők
május 27. Tudatos vásárlói magatartás - Andacs Noémi, TVE
május 28. Környezettudatos háztartás – Természetbarát lakóhely - dr. Balog
Ágnes, Hajlék Bt.
május 29. Szelektív hulladékgazdálkodás - Szilágyi László
Az első előadásra a Tudatos Vásárlók
Egyesületének egy munkatársát kértük fel, aki egy interaktív foglalkozás
keretében foglalkozott a diákokkal. A második előadónk nagyon hitelesen tudta
elmondani témáját a természetbarát lakóhelyről, hiszen családjával sikerült egy
olyan otthont teremteniük, ahol folyamatosan meg tudják valósítani a
természetes életmód körülményeit. Szilágyi László a Zuglói Önkormányzat
környezetvédelmi szakembere a környezetszennyezés-szelektív hulladékgyűjtés témáját
járta körbe filmekkel, fotókkal, statisztikával kiegészítve előadását kis és
nagy távlatokban.
A reggeli előadások és a
tízórai szünet után kezdődtek a csoportmunkák. Egy csoport egy nap 2
tevékenységben vett részt, kivéve a főzős csoportot, akik naponta megfőzték 60
főre a közös ebédet.
A csoport tevékenységek
időbeosztása a következő volt:
|
május 26
|
május 27
|
május 28
|
május 29
|
1. 8:20-9:05
|
Bevezetés,
csoportalkotás
|
Plenáris előadás
|
||
2. 9:10-10:00
|
Film
|
|||
3. tízórai szünet
|
|
|
|
|
4. 10:30-11:40
|
5. 1-2. csoport
Konyha
3. Családi
költségvetés – Bevétel
4.Madárbarát
kert
5. Biodinamikus
kertészet
6. Szelektív
hulladékgazd.
7. Családi
költségvetés – Kiadás
8. Spirál
fűszerkert építés
|
3-4. csoport
Konyha
1. Madárbarát
kert
2. Családi
költségvetés – Kiadás
5. Családi
költségvetés – Bevétel
6. Spirál
fűszerkert építés
7.Biodinamikus
kertészet
8. Szelektív
hulladékgazd.
|
5-6. csoport
Konyha
1.Biodinamikus
kertészet
2. Szelektív
hulladékgazd.
3. Családi
költségvetés – Kiadás
4. Spirál
fűszerkert építés
7. Családi
költségvetés – Bevétel
8. Madárbarát kert
|
7-8. csoport
Konyha
1. Családi
költségvetés – Bevétel
2. Spirál
fűszerkert építés
3.Biodinamikus
kertészet
4. Szelektív
hulladékgazd.
5. Madárbarát
kert
6. Családi
költségvetés – Kiadás
|
6. 12:00-13:10
|
7. 1-2. csoport
Konyha
3. Madárbarát
kert
4. Családi költségvetés
– Bevétel
5. Spirál
fűszerkert építés
6. Biodinamikus
kertészet
7. Szelektív
hulladékgazd.
8. Családi
költségvetés – Kiadás
|
3-4. csoport
Konyha
1. Szelektív
hulladékgazd.
2. Madárbarát
kert
5. Családi
költségvetés – Kiadás
6. Családi
költségvetés – Bevétel
7. Spirál
fűszerkert építés
8. 8. Biodinamikus
kertészet
|
5-6. csoport
Konyha
1. Spirál
fűszerkert építés
2.Biodinamikus
kertészet
3. Szelektív
hulladékgazd.
4. Családi
költségvetés – Kiadás
7. Madárbarát
kert
8. Családi
költségvetés – Bevétel
|
7-8. csoport
Konyha
1. Családi
költségvetés – Kiadás
2. Családi
költségvetés – Bevétel
3. Spirál
fűszerkert építés
4.Biodinamikus
kertészet
5. Szelektív
hulladékgazd.
6. Madárbarát
kert
|
9. 13:10-13:40
|
közös ebéd
|
A csoportokban zajló munka:
1.
tevékenység:
Konyha - Sütés, főzés, ételkészítés, tálalás
A konyhában és az étkezőben 2 tanár és a
konyhában dolgozók vezetésével minden délelőtt indult a munka. A konyhai
segítők vásároltak az előzetesen kitalált menü alapján, majd a konyhai
tevékenységek és szabályok bemutatása után a tanárok szervezésével
előkészítették és megfőzték az ebédet, tálaltak. Az előkészítés során
foglalkoztak az egészséges táplálkozással is, tablót készítettek az aznapi
alapanyagokról, az összetevők hatásairól illetve a bennük lévő vitaminokról. Az étkezés előtt ezeket bemutatták, majd
segítettek az ételek kiosztásában.
2.
tevékenység:
Családi költségvetés – Bevétel
Ebben a csoportban egy tanárunk
vezetésével a családi költségvetés bevételi oldalát, egy család havi/éves bevételi
forrását tekintették át. Honnan származik egy család bevétele, milyen adókat
kell fizetni a bevételek után, hogyan tud megélni egy család minimálbérből?
3.
tevékenység:
Családi költségvetés - Kiadás
A családi költségvetés kiadási oldalával
egy excel táblázat segítségével foglalkoztak a diákok ebben a csoportban. Egy
minimálbérből gazdálkodó négy fős család egy havi bevételét, 236 660 ft-ot
kellett beosztaniuk, úgy, hogy mindenre jusson. Aki ügyes volt, az még félre is
tudott rakni belőle.
4.
tevékenység:
Biodinamikus kertészet
Kertbejárással és egy kis elmélettel
kezdődtek a csoportok munkái majd 2 kisebb csoportra osztva (3-4 fő/kiscsoport)
végezték el a kerti munkákat, a vetést, ültetést, talajtakarást. A munka része volt a szerszámok kiosztása és elrakása
is. A feladatok meghatározásában a kertművelés adta spontaneitás mindig
szerepet játszott, „azt csinálták, amire éppen szükség volt”. A kerti munkákat,
szakember, László gazda vezette.
Az esőnap esetére kidolgozott B terv : Az
étel „útja” lett volna, ám erre szerencsére nem volt szükség. Viszont a
többféle tevékenység során sikerült legalább valamennyire belelátni abba a
folyamatba, hogyan kerül a kertből a boltba, a konyhába, majd az étkező
asztalra az ennivaló, mitől válik egészségesebbé, milyen sokféle munkafolyamat
szükséges ahhoz, hogy jól lakhassunk.
5.
tevékenység:
Madárbarát kert
A csoportok egymásra épülő munkát
végeznek, sorrendben: flakonok eltakarítása, védendő részek kiemelése (pl.
vadon növő magoncok), bambuszléc erősítés felszerelése, dísznád takarás
felszerelése, gallykupacok behordása (rovarok, madarak, hüllők élőhelyét
kialakítva).
Volt egy „B” terv is eső esetére: rajzolás
goethei természet megfigyelés alapján (falevelek, madárrajzok). Eső szerencsére
nem esett, de voltak olyan diákok, akik szerették volna kipróbálni ezt az
egyesek számára új megfigyelési kísérletet, rajzolást. A munkát és a
megfigyelést szakemberek irányításával végezték.
6.
tevékenység:
Szelektív hulladékgyűjtés, gazdálkodás
A
műhelyben egy tanárunk vezetésével a nyáron leszerelt lámpákat szerelték szét a
diákok alkatrészekre. A diákok külön szedték a rezet, alumínium-, és fémrészeket
illetve az elektromos hulladékot, amelyeket szétválogatás után vittek el a
MÉH-be, szelektív feldolgozásra illetve a veszélyes hulladékot a legközelebbi
gyűjtőhelyre.
7.
tevékenység:
Spirál fűszerkert építése, kerti tó kiásása, elkészítése
Egy spirál alakú fűszerkert építése és beültetése volt a cél, amit 4 nap
alatt sikerült megvalósítani. A kert kialakítását az alapoknál kezdték el, az
alapok kiásásával, majd a fal felépítése után feltöltötték földdel és
beültették növényekkel. A munkát szakemberek és tanáraik segítségével végezték
el a diákok.
A csoportmunkák végeztével éhesen vonultak be a csoportok, tanáraik és a
meghívott vezetők az étkezőbe, ahol a megterített asztal várta őket és együtt
fogyasztották el az ebédet. Az ebéd alatt vidám hangulatban mesélték egymásnak
a diákok az aznap történteket, a tanárok pedig meg tudták osztani
munkatapasztalataikat, röviden lehetőség volt rátekinteni a csoportmunkákra,
illetve előretekinteni a következő napra. Utolsó nap közös értékeléssel zártuk
a projektet, ahol a csoportok szóban, majd egyénenként írásban is
visszatekintettek a közös munkára.
Közvetlenül a háztartási epocha után, a következő héten vettek részt ugyanezek
a 9. osztályos diákok a 10 napos mezőgazdasági gyakorlaton. A tapasztalatok azt
mutatják, hogy nagyon jó volt az időzítés. A háztartási epocha jól
előkészítette a mezőgazdasági munkát, a diákok tömbösítve, több oldalról megközelítve
hallottak, illetve élték át a háztartással kapcsolatos tevékenységeket,
testközelből tapasztalták meg az egészséges táplálkozást, biogazdálkodást és
természetes életmódot.
Eredmények, tanulságok:
A tervek szerint 2015. március-májusban
havi 1 alkalommal a két osztálynak külön-külön valósítottuk volna meg a
háztartástan epochát. A tervekhez képest változtatnunk kellett az időzítésen, több
okból kifolyólag is.
A diákok órarendjét és
epocharendjét figyelembe kellett venni, egyeztetni kellett az iskola egyéb
programjaival. Ebből alakult ki az a változtatás, hogy szerencsésebb a két
osztály életét összehangolva, a mezőgazdasági gyakorlat elé tenni egy blokkban
a háztartási epochát. Az utólagos tapasztalatok azt mutatják, hogy jól
döntöttünk, mert így jobban bele tudtak merülni a tevékenységekbe, egységesebb
lett a program és szociálisan erősödött a két osztály tanulói között a
kapcsolat.
Az iskola életét nem zavarta meg
ez az új epocha, sőt más osztályok diákjai érdeklődve figyelték a
kilencedikesek munkáját, munkájuk eredményeit. A csoportmunkák jól át voltak
gondolva, a csoportbeosztások jól működtek. A tanárok jól együtt tudtak működni
a szakemberekkel, az előkészítés jól sikerült. Az új epocha előkészítése
többletmunkával járt, de a jövőben jól hasznosíthatóak a megélt tapasztalatok.
A tanárok számára tanulságos volt 50 diák együtt mozgatása egy cél érdekében. A
gyakorlati munkák vezetése az epocha gyakorlati jellege miatt nem volt
túlságosan megterhelő.
A Szövetkezet megadta a
lehetőséget arra, hogy a kereteken belül szabadon valósulhasson meg a
pedagógiai munka, és az epocha elérte célját: a tanárok és a szakemberek a
munka világát be tudta hozni a diákok életébe.
Az iskola szomszédságában lévő
közösségi kert méltó szomszédjává vált a Mária kert. A kertben egyre több
zöldség terem meg, gyümölcsfák és természetes környezet várja a diákokat,
amikor kimennek a kertbe. A konyhában és az étkezőben otthonosabban mozognak a
diákok, láthatóan többen használják a szelektív hulladékgyűjtőket az iskolában.
A projektet a diákok is nagyon
sikeresnek tartották. Az idősebb diákok közül többen sóvárogva nézték a
„legkisebbeket” és sajnálták, hogy nem lehettek részesei eddig egy ilyen
epochának. Szeretnénk, ha a háztartási epocha megvalósulhatna a jövőben is a 9.
osztályokban, az idei órarendet már igyekeztünk eszerint alakítani. Keressük a
lehetőségeket az anyagiak megteremtésére, a fenntarzó és pályázatok
bevonásával. Elkezdtük átgondolni, hogy a háztartási epocha hogyan valósulhat
meg a mostani kilencedikeseink számára. Nem lesz könnyű feladat, mivel idén 3
párhuzamos osztály indult 84 diákkal. Az epocha fő szerkezetét szeretnénk
megtartani, több csoportfeladatra osztani a tevékenységeket. Továbbra is
szeretnénk a kertben dolgozni, megtartani a családi költségvetés csoportokat,
főzést. A környezetszennyezés megelőzésére és a szelektív hulladékgyűjtésre
szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni, valamilyen módon kapcsolatba kerülni ez
ügyben az újpesti közösséggel is. A következő háztartástan epochában szeretnénk
egy hangsúlyosabb művészeti csoportot is indítani, akiknek tevékenységét a
természetmegfigyeléssel hoznánk kapcsolatba.
A projektet a Szövetkezeten kívül
az iskola fenntartója, az Újpesti Regionális Waldorf Egyesület is támogatta. Az
iskola új fenntartója, az Emil Molt Alapítvány szintén nyitott arra, hogy a
háztartási epocha az iskola tantervébe bekerülhessen és ezáltal a Szövetkezet
és az iskola között egy kölcsönös, folyamatos együttműködés folytatódhasson.
A háztartási epochán készült
sok-sok fotó és egy kis film. A film jól összefoglalja az epochán történteket
és híven adja vissza az epocha hangulatát. Az epocha indítását és lezárását,
annak körülményeit, illetve a képek egy részét, a filmet megosztottuk a tanári
kollégiummal és a szülőkkel, az iskola és a Mária kert honlapján, facebook
oldalán megosztottuk az eredményeket. https://www.youtube.com/watch?v=njumoq6lSuY
A háztartási epochát szeretnénk,
mint Jó gyakorlatot megosztani más Waldorf-iskolákkal is, ezért az előkészítő-,
és záródokumentumokat összegyűjtöttük. Az epocha újszerűséget hozott az
iskolánk életébe, a diákok és tanárok innovatív és kooperatív együttműködését
hozta eredményül. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a háztartási epocha
továbbra is fenntartható iskolánkban, kívánatos, hogy a jövőben is
megvalósítsuk és adaptáljuk a következő évfolyamok számára. A diákok aktívan
vettek részt az epocha során, kipróbálhatták képességeiket, kreativitásukat,
szociálisan erősödött a diákok (és tanárok) közötti együttműködés, a
csapatmunka. Az epocha során megvalósulhatott az iskolaindításkor
megfogalmazott idea: kapcsolat az iskola, a szülői ház és a munka világa
között.
A célcsoportban egyaránt voltak
diákok – kifejezetten a 9. osztály -, az őket tanító tanárok illetve a tanári
munkát segítő szakmai vezetők illetve civilszervezetek. Az epochához szükséges
eszközök nagy részét az iskola és a Mária kert/Szövetkezet együttesen biztosította
(termek, helyiségek, kerti szerszámok, számítógépek, írószerek, szerszámok,
eszközök, alapanyagok…).
Az értékelést a lebonyolító
csoport tagjai (tanárok és szakmai vezetők) naponta a munkaebéd során végezték,
majd az utolsó napon egy szakmai rátekintést végeztek együtt. A diákokkal az
utolsó nap értékeltük az epochát, csoportokban és egyénenként írásban is. A
pedagógia értékelést az iskola tanári kollégiuma a tanévzáró értekezleten
tartotta.